HTML

Pantopon

Csak az egyikünk pap. De nem mondom meg melyikünk, mert akkor bombát dobtok rá.

Linkblog

Címkék

a (1) adrian (1) ady (1) akt (1) andrás (1) andrea (1) angyalok (1) balázs (3) brenner (1) bűntudat (1) busztanfolyam (2) buzi (1) claudia (2) csáth (1) csifó (1) dal via dal (1) dénes (1) dorina (1) dósa (1) drót (1) eperjes (1) értelmetlen (1) év (1) fábry (1) fanatizmus (1) fantomja (1) fittikém (1) fogyás (1) gabriel (1) garcía (1) géza (1) groteszk (1) gyerekeknek (1) hal (1) házmester (1) hülyeség (1) humor (2) idején (1) így (1) irodalom (1) iwiw (1) jános (1) józsef (1) kampály (1) karácsony (1) karnevál (1) károly (1) klub (1) kolera (1) konta (1) konzervatív (1) közröhej (1) kritika (2) lányok (1) lea (1) liberális (1) libertinus (1) liptai (1) m2 (1) macskagyilkos (1) magány (1) márki (1) márquez (1) matyi (1) média (6) médiageci (1) médiakritika (1) médiaoktatás (1) médiatudor (1) meleg (1) melegházasság (1) mokka (1) mole (1) nagy (2) nyilatkozat (1) operaház (1) orbán (1) ornitológia (1) ornitológus (1) örökbefogadás (1) p (1) pantopon (1) paródia (1) politika (1) ponty (1) pornó (1) regény (1) rtl (2) sade (1) sándor (1) sebestyén (1) showder (1) sofőrök (1) sorozat (1) stóhl (1) sue (1) szamóca (1) száz (1) századelő (1) szdsz (1) széf (2) szép (1) szerelem (1) szex (1) színdarab (3) szulák (1) tévéztek (1) ti (1) tinisztár (1) toepler (1) topler (1) townsand (1) tv (2) tv2 (2) tv6 (1) vad (1) válasz (1) vallás (1) vélemény (4) viasat (2) vidéki (1) wire (1) zsidó (1) zsírsirály (1) Címkefelhő

Friss topikok

2007.12.03. 23:15 Comulus

Vidéki karnevál - részlet egy képzeletbeli Márquez regényből

(közös)

Így Deziré Pica-Fuente áldatlan állapotának csúcspontján, egy májusi éjfélen, sikítva markolta a lepedőt, miközben életet adott névtelen gyermekének. Férje, Joseba Alejandro Velasco, megint töltött magának egy adag rumot. Barátja, Fernando Vicente Olano, még mindig mozdulatlanul ült a kandalló melletti fotelben. Joseba Alejandro Velasco ördögi szemöldöke alól morogta: "De, baszd meg, pont egy indiánnal?!" Majdnem elejtette poharát. Fernando Vicente Olano mélyen beszívta a levegőt, hosszan pislantot, és előrehajolt. "Meszticcel." Javította ki barátját.

A férj szemei kitágultak, ahogy a gyerek felsírt a mellettük levő szobában. Fernando Vicente Olano hirtelen felállt, hogy barájta vállát megfogva nyugalomra intse, de az berontott a szüléstől kimerült asszony ágyához, és kikapta a porontyot a bába kezéből. Maga előtt tartva az újszülöttet, felváltva nézte őt és az ájult asszonyt, majd kirohant a házból a gyerekkel a kezében. A bába keresztet vetett, majd elrohant a cselédházba, hogy az orvosért szalajtson valakit.

Alighogy Deziré Pica-Fuente magához tért ájultából, a lovász fiú megérkezett Miguel Gutierrez Catalunia doktorral. A falu orvosa ötvenéves, szálfatermetű férfi volt. Tekintete végigszaladt a hálótermen, majd megpihent, a még kissé kába, Deziré Pica-Fuente keblein. Miguel Gutierrez Catalunia erős bizsergést érzett jókora hímtagjában, amit falubeli asszonyok suttogva egy szamáréhoz hasonlítottak.

A orvost kábulatából Fernando Vicente Olano üdvözlése ébresztette fel. „’Estét, doktor úr!”. „Hol a gyermek?” kérdezte Miguel Gutierrez Catalunia doktor. „Hol a gyerekem?” kapta fel izzadságtól csatakos fejét Deziré Pica-Fuente. „A nagyságos úr elvitte! Szűz Máriára esküszöm, úgy nézett ki, mint maga a Sátán! A szemei vörösen izzottak, és a feje búbján mintha apró szarvak is lettek volna!” kiáltotta a bába. Testes asszonyság, három gyermeke van, és egyet pedig elhajtott.

Miguel Gutierrez Catalunia doktor odalépett Deziré Pica-Fuente ágyához, és vizsgálni kezdte a nőt, amikor lihegve visszatért Joseba Alejandro Velasco.

„Mit csinált a gyerekkel?” Kérdezte az orvos. A férj felkiáltott: „A helyére tettem, ahova való volt!”. Joseba Alejandro Velasco ezen a kijelentése nem jelentett mást, mint hogy a gyermeket születése percében első lépéseire késnyszerítette a feledés éteri útján azzal, hogy átadta az enyészetnek. Még pedig nem máshogy, mint a szemétdombra való hajítás rideg mozdulatával.

„Mit csinált vele, maga szörnyeteg?” Sikította Deziré Pica-Fuente. „Nyugodjon csak meg. Ott van a trágyadombon…” Válaszolta a férje.

Miguel Gutierrez Catalunia doktor erre a lovászfiúnak kiáltott, aki gyorsan ott is termett a szobában, mert az ajtó előtt hallgatózott. „Gyorsan hozzad be a gyereket a szemétdombról!” A fiú elszaladt. Közben A Doktor tovább vizsgálta a félájult asszonyt.

A lovászfiú rossz hirrel tért vissza: „Azt hiszem elvitték a kutyák. Láttam őket a kerítés végében cibálni valamit.” - „Miért nem vetted el tőlük, te ostoba?!” Kiáltott rá Fernando Vicente Olano.

„Most már mindegy.” - mondta higgadtan Miguel Gutierrez Catalunia doktor, közben alig láthatóan megigazítva legendás testrészét. „Pedig jó pénzt fizettek volna érte a cigányok.”

Tudniillik akkoriban a cigányok elkezdték frissíteni a kolónia vérét, ugyanis a belterjesség veszélyes méreteket kezdett ölteni, mert a kolera idején nem engedték be őket a faluba, és az utódlást kénytelenek voltak szűk körben megoldani.

2 komment

Címkék: a humor regény hülyeség paródia szerelem év magány vidéki gabriel garcía márquez karnevál kolera száz idején


A bejegyzés trackback címe:

https://pantopon.blog.hu/api/trackback/id/tr100251518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

András a hegyről (törölt) 2007.12.05. 03:58:41

Kedves Comulus es minek.hova.miert. barataim!
Ezuton szeretnek gratulalni eme rovid kis iras hangulatahoz, ami szereny velemenyem szerint igazan eltalalta a korabeli Marquez-vilag egyedi stilusat. En eddig csak 1 regenyt olvastam tole es sajnos ez nem az volt amit a legtobben a fomuvenek tartanak, de megis azt batorkodom mondani, hogy igazan nem sikeredett felre. Talan a szereplok stilusa modernebb 1 kicsit az altalam ismertnel, emellett fenntartom elobbi kijelentesem: remek. Csak igy tovabb! Barati udvozlettel:
Andras a hegyrol

Comulus 2007.12.05. 10:44:01

Kedves András,

Köszönjük a dícsérő sorokat!
Reménykedve a mielőbbi személyes találkozásban,
üdvözöl:
Comulus
süti beállítások módosítása