Aki még nem járt Eperjes Károly verses zenés estjén, az bizonyára nem tudja, hogy milyen egy irodalmi est „Szamóca” (talán megbocsátja nekem a nexust) felfogásában. Ezeknek, az embereknek elárulom: félelmetes. Az irodalom szerinte vallás és politika. Szerintem meg művészet.

Tisztázzuk az alapvetést: nem vagyok sem piros, sem kék, ahogy ő emlegette a két oldalt. Nekem nem a politikai állásfoglalásával van problémám. Viszont szeretem a művészetet, és ahogy az ő vallási fanatizmusa (ebben talán még ő is egyetért, hogy ő egy fanatikus) meggyalázza a művészetet, az botrányos. Nyilván nem is veszi észre, de amikor Adyról azt mondja, hogy a munkái között akadt bőven rothadt is, akkor egy pillanatra felmerült bennem, hogy tüntetőleg elhagyom a termet. Még csak nem is azt tartom sértőnek, hogy ezt mondta, hanem hogy azokra a versekre mondta, amikben Ady nem dicsőítette Istent. Ha egy irodalmár mondja, hogy egy vers gyengébb, akkor azt mondom, hogy hát jó. Ez a véleménye. De ha egy vallási fanatikus csak azért mondja, mert az ő elborult világlátásába nem fér bele, az dühítő.

Aztán… Az irodalomtörténetben megvannak az istenes versek, de nem kéne mindenbe belemagyarázni. És azt is teljesen hiteltelennek tartom, hogy versekkel magyarázza Isten igazságát. A költő is csak ember. Miért tudná jobban? A vers, vagy általában a műalkotás elsősorban az alkotóról szól, olvasata pedig a befogadóról. Az, hogy Eperjes olvasatában minden Istenről szól, az róla árulkodik. És az engem nem érdekel. Ne akarja ilyen borzasztó erőszakosan rám erőltetni az ő meglátásait. A műalkotásoknak pont az a lényege, hogy ahány ember, annyi értelmezés. Mégegyszer mondom, egy irodalmi elemző estet szívesen végighallgattam volna akkor is, ha istenes verseket elemez, és nyilván vallási témájú az est. De egy egysíkú, vallási fanatikus nem magyaráz, hanem kinyilatkoztat. Én ugyan elhiszem Sándor Zoltán délvidéki írónknak, hogy az ember képtelen objektív lenni, de a szubjektivitás bizonyos szintjei már hiteltelenné teszik az embert.

A vallás mellett a másik, talán még rosszabb, hogy egy irodalmi esten politizál. A korabeli politika nyilván hat a költőre, mert nagyban befolyásolja a környezetet, és ha ezt a vetületét vázolja fel az elemző, azt szintén hasznosnak tartom. De az, hogy két fél vers között negyed órás – esetenként vicces - aktuálpolitikai gúnyolódás és háromnegyed órás mise volt, az nem szép tőle.

Károly mondott még pár érdekeset, mint hogy halálos bűn Harry Potter könyveket adni a  gyerek kezébe, majd röviden össze is foglalta, hogy ezek miről szólnak. Én nem olvastam Harry Pottert, nem érdekel. De a filmekből azért annyit látni lehet, hogy ha nem is az a lényege, hanem a szórakoztatás, azért hordoz némi erkölcsi mondanivalót. És szerintem az a bűn, ha a gyereknek nem adnak könyvet a kezébe. Kezdésnek a Harry Potter is jó, aztán később kell értelmes könyveket olvasni, amikor már fel is fogja.

Ugyanilyen érdekesség volt, amit a panteizmusról mondott. Egy verse alapján sokáig azt hitte, hogy Adynak van egy napimádó verse. („Az arcát még titkolja, rejti, / De Nap-szemét nagy szánalommal / Most már sokszor rajtam felejti.” – Ady Endre: Ádám, hol vagy?) Ezen ő teljesen megütközött, és nem értette, hogy lehet a mi Endrénk panteista. Károly, ha ön olyan nagy magyar, akkor legyen annyi tisztelettel az ősei iránt, hogy nem beszél így a panteizmusról. Nyilván tudja, hogy a honfoglaló magyarok is napimádók voltak. Gondolom most mindannyian a kénköves pokol legmélyebb bugyraiban bánják bűnös életüket. Ha már itt tartunk, akkor a német papok számolták fel a magyar kultúrát. Nálunk még az egyszerű pásztorok is rovásírással üzengettek egymásnak, nyugaton, ahonnan a papok jöttek, meg írástudatlanság volt. De sebaj, ezen lépjünk túl, mert már régen volt.

A legviccesebbnek mégis azt tartom, amikor az arabok öngyilkos akcióit említette. Szerinte az arabok annyival jobbak az amcsiknál, hogy ők nem hazudják Istent, meg a szabadságot, miközben az olajért megy a gyilkolászás. Ezzen egyetértek. A következővel nem. Eperjes szerint az ő szándékaik jók, csak a megvalósítás nem tökéletes. A „tökéletes” szót én nem használnám ezekkel semmiféle viszonyításban, annyira messze vannak tőle, de ez az ő dolga. Azért remélem érzik a helyzet fintorát? Amikor az egyik vallási fanatista a másikról beszél…

Volt még pár kellemetlenség, mint például, hogy egy órásra volt meghirdetve ehhez képest két és fél órás volt az előadás, bár én hiszem, hogy erről tényleg nem ő tehet, de akkor is rosszul jött ki.

Száz szónak is egy a vége. Ne dőljenek be, ha Eperjes Károly nevével fémjelzett irodalmi estet hirdetnek. Politikai műsor per Istentiszteletre invitálják önöket.